Úton-útfélen
Szó szerint bárhol megkaphatja az idézést az ember. A közösségi médiában olyan esetről is beszámoltak, amikor temetésen adtak át behívót a megjelenteknek.
Olekszandr Tiscsenko Lviv megyei hadbiztos kifejtette: azért kézbesítenek nyilvános helyeken idézéseket, hogy megállapítsák a szolgálatra alkalmas férfiak számát. Elmondása szerint sokan megváltoztatták tényleges lakóhelyüket, amiről nem értesítették az új cím szerinti toborzóközpontot.
„Az, hogy figyelmen kívül hagyják a törvényben rögzített kötelezettségeiket (jelenteni a toborzóközpontban a családi, egészségi állapot, lakóhely, egyéb nyilvántartási adatok változásait), nemcsak a polgárok lakóhelyén vagy munkahelyén, hanem nyilvános helyeken is intézkedésekre kényszerít az idézések kézbesítése érdekében” – mutatott rá.
Hozzátette: az idézések közterületen történő kézbesítése nem mond ellent a törvénynek.
Rosztiszlav Kravec, a Kravec és Társai Ügyvédi Közösség vezetője szerint az idézések kézbesítésének aktivizálása a katonai nyilvántartás rendjének közelmúltbeli változásaira vezethető vissza. Többek között elő lett irányozva a katonai szolgálatra kötelezett ukránok országos adatbázisának létrehozása, amely pillanatnyilag nem létezik. Vagyis az idézés jelenleg majdhogynem az egyetlen módja annak, hogy naprakész információkat gyűjtsenek a katonai szolgálatra kötelezett ukránokról.
„A hatályos jogszabályok nem írják elő az idézések kézbesítésének helyét és menetét. Ezért valóban szó szerint bárhol átadható” – jegyzi meg Kravec.
Ugyanakkor, amint azt Jurij Szerhijenko, a De Jure Ügyvédi Iroda ügyvédje megjegyzi, bár a jogszabályok nem tartalmaznak követelményeket a kézbesítés helyét illetően, egyértelműen kimondják, hogy az ember csak személyesen veheti át az idézést.
„Azaz a lépcsőház, lakás ajtajában hagyott idézés, vagy az autón történő elhelyezésére tett kísérletek sértik az idézés közvetlen kézbesítésének követelményét, ezért nem kötelezik a személyt a vojenkomáton való megjelenésre bármilyen célból” – mondja Szerhijenko.
Háromféle idézés
Kravec elmondása szerint az idézés háromféle lehet:
- a nyilvántartási adatok pontosítására (azaz meg kell jelenni a toborzóközpontban adatközlésre vagy az információk frissítésére);
- a sorozóbizottság elé (orvosi vizsgálatra);
- kiképzésre vagy szolgálati helyre vezénylésre (általában a két előbbi idézés után adják át, de a sorrendet nem mindig tartják be; megtörténhet, hogy elmarad az idézés az adatpontosításra, s mindjárt orvosi vizsgálatra vagy a szolgálati helyre vezénylésről szól).
Ami az adatpontosításra vonatkozó idézéseket illeti, Kravec szerint a polgár a törvény szerint akár meg is tagadhatja az átvételüket. Ezért a „vojenkomátok” munkatársainak nincs joguk előállítani senkit, legfeljebb szabálysértési jegyzőkönyvet vehetnek fel.
„De a gyakorlatban az emberek azt beszélik, voltak esetek rendőrségi előállításra, az embereket csak azután engedték el, hogy mégiscsak átvették az idézést” – mondja az ügyvéd.
Az idézés átvétele megtagadható például kitöltési hibára, az abban szereplő adatok hiányosságára hivatkozva. Az idézésben fel kell tüntetni annak típusát, a vezeték-, kereszt- és utónevet, a lakcímet, az idézés adatait, a toborzóközpont címét, azon iratok jegyzékét, amelyeket a személynek magával kell vinnie. Az idézésen szerepelnie kell a hadbiztos pecsétjének és aláírásának.
Vitás kérdés az idézések kézbesítése a máshonnan érkezetteknek. Például, ha valaki üzleti útra ment Lvivbe, és ott idézést kapott, hogy egy meghatározott napon jelenjen meg a helyi toborzóközpontban, akkor mit tegyen? A törvény szerint megjelenhet abban a központban, ahol hadkötelesként nyilván van tartva. A gyakorlat azt mutatja, hogy előfordulhat, ez a központ, mivel nem ott adták ki az idézést, hazaküldi az illetőt – mutat rá a ctrana.news. Ugyanakkor nem emelhető kifogás az adott személy eljárásával szemben, elvégre megjelent a toborzóközpontban – igaz, nem abban, amely kiállította az idézést.
Üres nyomtatványok
Érdemes külön szólni az üres idézési nyomtatványokról, amelyeket kifejezetten annak a személynek a nevére töltenek ki a helyszínen, akinek át akarják adni.
Jurij Szerhijenko, a De Jure Ügyvédi Iroda ügyvédje azt mondja, hogy az ilyen idézéseket nem kötelező átvenni.
„A gyakorlatban az idézések kézbesítésére felhatalmazott tisztviselők üres nyomtatványokat visznek magukkal, amelyeket a helyszínen töltenek ki, miután megállapították annak a személyazonosságát, akinek az idézést át akarják adni. És bár az üres idézést előzetesen aláírhatta a territoriális toborzóközpont vezetője, annak kitöltése közvetlenül a címzett jelenlétében törvénytelen. Hiszen a döntést a személy beidézéséről ebben az esetben már nem a vojenkomát vezetője hozza meg, hanem a kizárólag az idézés kézbesítésére és átadására jogosult személy. Ilyenkor javasolt rögzíteni (például felvenni mobiltelefonnal) az üres nyomtatványok kitöltését, és azokat a személyeket, akik megkísérlik átadni önnek az idézést” – tanácsolja Szerhijenko.
Ugyancsak indokul szolgálhat az idézés átvételének elutasítására, ha azt egy erre nem jogosult személy próbálja kézbesíteni, például a ZSEK egy munkatársa – állítja a ctrana.news.
Más dolog az idézés kézbesítése a hadköteles munkahelyén keresztül. Az idézés átvételének megtagadása esetén a kézbesítés elmulasztásáért az adminisztráció is felelősségre vonható. Ezért a munkáltató általában mindent megtesz annak érdekében, hogy legalább jegyzőkönyvet vegyen fel az idézés átvételének megtagadásáról – magyarázza Kravec.
„Az idézések kézbesítésére jogosult személyek listája kimerítő: önkormányzati képviselők, vállalkozások és szervezetek vezetői, a toborzási központ tisztségviselői. Egyetlen más szerv vagy személy sem jogosult az idézések kézbesítésére. Tehát ha pl. egy rendőr, a területvédelem, az Ukrán Fegyveres Erők vagy a Nemzeti Gárda tagja próbál meg idézést átadni, az törvénytelen. Bármilyen következmény nélkül megtagadható annak átvétele” – mondja Jurij Szerhijenko.
A gyakorlatban azonban, amint fentebb már volt szó róla, az idézés aláírás ellenében történő átvételének megtagadása miatt (bármilyen ürüggyel) az embereket néha őrizetben tartják mindaddig, amíg az idézést át nem veszik – mutat rá a portál összeállítása.
Lehet fellebbezni az idézés jogellenes kézbesítése ellen? Elméletileg igen, a gyakorlatban nagyon nehéz.
„Például a bírósági eljárás nem szünteti meg az idézés hatályát, vagyis az embernek ennek ellenére meg kell jelennie toborzóközpontban. Ezenkívül a bíróságok elhúzzák az ilyen ügyeket” – mondja Kravec.
Mire számíthat, aki nem jelenik meg a toborzóközpontban?
Ha valaki átvette az idézést, de nem jelent meg a toborzóközpontban, közigazgatási felelősségre vonásra és pénzbírságra számíthat. Az orvosi bizottság előtti megjelenésre szóló idézés elutasítása, vagy a megjelenés elmulasztása lényegében azonos következményekkel jár: közigazgatási felelősségre vonás és pénzbírság.
A toborzóközpontban való megjelenés elmulasztása idézés nyomán az első alkalommal 310–810 hrivnya, ismételt szabálysértés esetén 850–1 700 hrivnya, a mozgósítási törvény megsértése (kibújás) 1 700–3 400 hrivnya, ismételt esetben 3 400–5 100 hrivnya pénzbírsággal sújtható.
Rosztiszlav Kravec felhívja a figyelmet: ha egy személlyel szemben korábban már vettek fel közigazgatási szabálysértési jegyzőkönyvet az idézés alapján való megjelenés elmulasztása miatt, de ennek ellenére figyelmen kívül hagyja a toborzóközpont idézéseit, a központ kérheti a rendőrséget, hogy vegye őrizetben és állítsa elő az illetőt.
Mikor merül fel a büntetőjogi felelősség?
Először is akkor, mondja Kravec, ha valaki személyesen vesz át három idézést (nyilvántartási adatok pontosítására vagy orvosi vizsgálatra), de egyszer sem jelenik meg a toborzóközpontban. Ilyenkor a Büntető törvénykönyv (Btk.) 337. cikkelye alapján büntetőeljárás indulhat ellene a katonai nyilvántartás alóli kibújásért. E cikkely alapján a nem adózó minimális jövedelem 300-tól 500-szorosáig (5 100–8 500 hrivnya) terjedő pénzbírság vagy egy évig terjedő javítómunka szabható ki.
„Ilyenkor azonban bizonyítani kell a rosszindulatú és szisztematikus kibújást. Viszont a gyakorlatban még azt sem egyszerű bizonyítani, hogy a személy megkapta a három idézést (amely alapján állítólag nem jelent meg a toborzóközpontban). Ezért ezt a cikkelyt gyakorlatilag nem alkalmazzák – legalábbis egyelőre” – mondja az ügyvéd.
Abban az esetben is felmerül a büntetőjogi felelősség, ha a szolgálati helyre történő vezénylésre szóló idézés nyomán nem jelenik meg a személy. És a bíróságok most többnyire ilyen ügyekben hoznak ítéleteket.
„A kiképzési, illetve a szolgálati helyen való megjelenésre vonatkozó idézésért a legsúlyosabb a felelősség. Ha valaki már átesett az orvosi vizsgálaton, de a megadott időpontban nem jelent meg a szolgálati helyre vezényléshez, a Btk. 336. cikkelye alapján indulhat ellene eljárás, amely háromtól öt évig terjedő szabadságvesztést irányoz elő” – jelezte Kravec.
„Megjegyzendő, hogy ha valaki megjelenik a territoriális toborzóközpontban, azzal elismeri az idézés kézbesítését, még ha annak törvénytelen volt is a módja, ami megfosztja őt attól a jogától, hogy a továbbiakban az idézés kézbesítési és átvételi eljárásának megsértésére hivatkozzon” – teszi hozzá Szerhijenko.
Jelzésértékű az ohtirkai bíróság közelmúltban született határozata egy tartalékos katonával kapcsolatban, aki „kibújt a mozgósítás alól”. A bíróság három év szabadságvesztésre ítélte a férfit, mert nem jelent meg a szolgálati helyre vezénylésre szóló idézés nyomán. Még az „alapos ok” sem segített a vádlotton, aki a bíróságon azt próbálta bizonyítani (egészségügyi dokumentumokkal), hogy gyógykezelés miatt nem tett eleget az idézésnek.
„Az ilyen esetek nem tömegesek, legalábbis egyelőre. De, mint látjuk, már van precedens” – mondja Kravec. (Fotó: Getty Images)
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:
