Gulyás Gergely: az ukrán állam úgy gondolja, Magyarország támogatását azzal kell meghálálni, hogy az alapvető kisebbségi jogokat lábbal tipró szabályokat hoznak és fogadnak el

Az elmúlt bő egy évtized pozitívuma, hogy ma már senki nem vitatja annak helyességét, hogy egységes magyar nemzetben gondolkodunk - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter szombaton, Budapesten.

"Ez a magyar közéletben vitán felülálló tézis lett (.), éppen ezért sajátunknak kell éreznünk minden határon túli nemzetrész ügyét" - fogalmazott Gulyás Gergely a Mathias Corvinus Collegium (MCC) közéleti programjainak diplomaosztó ünnepségén, amelyen az erdélyi politikai iskola és a kárpátaljai vezetőképző frissen végzett hallgatói vették át diplomájukat.

A miniszter a magyarság szempontjából nehéznek nevezte a jelenlegi időszakot. "Akármelyik nemzetrészt nézzük, meg tudjuk nevezni azokat a legfőbb nehézségeket, amelyekkel a határon túlra szakadt magyarság szembenéz" - hangoztatta.

Gulyás Gergely kiemelte, hogy a kárpátaljai magyarokat sújtja az ukrajnai háború valamennyi borzalma, szenvedése. Eközben "az általunk anyagilag, erkölcsileg, humanitárius akciókban is támogatott ukrán állam úgy gondolja, ezt a támogatást azzal kell meghálálni, hogy mindenféle európai emberi jogi normával összeegyeztethetetlen, a nemzetiségeket súlyosan sújtó és az alapvető kisebbségi jogokat lábbal tipró szabályokat hoznak és fogadnak el".

Magyarország nem tartja az Európába vezető útnak, ha egy állam semmibe veszi a nemzetiségi jogokat - mondta a politikus, majd a magyar alaptörvényre utalva amellett érvelt, hogy valamely nemzetiséghez tartozni érték.

"Magyarország szolidáris Kárpátaljával, szolidáris a nemzetközi jogot megsértő Oroszország által megtámadott Ukrajnával is" - jelentette ki, kiemelve azt is, hogy az anyaországra mindig minden magyar számíthat.

Romániában véget ért az a magyarság számára előnyös helyzet, amely a RMDSZ kormányzati szerepvállalásával járt, így az ottani magyar nemzetiség számára nehezebb időszak következik - folytatta Gulyás Gergely.

A legfontosabbnak azt nevezte, hogy Kárpátalján és Erdélyben is legyenek olyan fiatalok, akik fontosnak tartják saját közösségük sorsát, a legkisebb közösségtől a családtól, a legnagyobbig, a nemzetig bezárólag.

Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója köszöntőjében ismertette, hogy az erdélyi politikai iskolán 19-en, a kárpátaljai vezetőképzőn 15-en végeztek idén. Széchenyi Istvánt is idézve megjegyezte, hogy jelenleg a közéleti pályára lépés hasonlóan sok áldozatot kíván, mint a reformkorban, ugyanis erős ellenszélben kell kiállni a magyar érdekekért.

Székely István, az RMDSZ ügyvezető alelnöke a többi között azt mondta: pártjuk legutóbbi kongresszusán azért nem módosították programjukat, mert meggyőződésük, hogy az a következő, fiatalabb generációk feladata lesz, akiknek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy végig gondolják saját helyzetüket. "A közjó újragondolása nélkül nincs új politikai generáció" - hangsúlyozta.

Bogya Anna, a román miniszterelnök-helyettesi kabinet volt államtitkára gratulált a közéleti szerepre vállalkozó fiataloknak a bátorságukhoz, mivel jelenleg a romániai közéletben hatalmas méreteket ölt a politikusokkal szembeni bizalmatlanság. Az RMDSZ-es politikus utalt arra, hogy pártja "emelt fővel" távozott a román kormányból, céljuk ugyanakkor nem változott: jobbá tenni az ottani magyar közösség életét. Szavait a friss diplomásokhoz intézve kiemelte, hogy "a tudás minimalizálja a befolyásolhatóságot, és nekünk ilyen vezetőkre van szükségünk".

Bocskor Andrea fideszes európai parlamenti képviselő egyebek mellett arról beszélt, hogy az MCC vezetőképzője meghatározó tényezővé vált a kárpátaljai fiatalok körében, a végzett hallgatók pedig a közösségben aktív és fontos szerepet vállalnak, így ők a garanciái a kárpátaljai magyarság megmaradásának. (MTI / Fotó:  MTI/Máthé Zoltán)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON: