A hadkiegészítő-parancsnok elmondta: „A hadköteleseknek – a kitűzött tervnek – csak a 20%-a (akik fele szerződéses katona) jelentkezik önként a hadkiegészítő parancsnokságokon. Ha nem lesz utcai behívókézbesítés és előállítás az adatok pontosítása érdekében, akkor veszélybe kerülhet a mozgósítás.”
Tiscsenko emlékeztetett arra, hogy a területi toborzási és szociális támogatási központokban való megjelenés nem jelenti automatikusan a hadseregbe küldést - írta a Kárpát.in.ua. Végül is ez egy egész sor eljárás, valamint egy orvosi vizsgálat kérdése – tette hozzá. Akinek jogilag megalapozott oka van arra, hogy egészségügyi vagy egyéb okok miatt ne essen mozgósítás alá, azt biztosan nem küldik a hadseregbe.
„Előfordul, hogy valakinek az utcán átadják a behívót, és jelentkezik a toborzási központban, és kiderül, hogy három gyermeke van, vagy fogyatékos. Megkérdezzük, hogy miért nem jelentkezett az adatok pontosítására és nem újította meg azokat, azt a választ kapjuk: „Mert félek”. A fogyatékosság, valamint a családi körülmények mindenképpen feljogosítanak a halasztásra” – magyarázta Tiscsenko.
A hadkiegészítő-parancsnok kitért a vállalatok főállású munkatársainak mozgósítására is. „Meg kell értenünk, hogy ha nem elegendő katonánk a védelemhez, akkor holnap burjátok és kadirovista csecsenek jönnek tulajdonosként ezekhez a vállalatokhoz. Fontos lesz-e akkor ezeknek a munkatársaknak a vállalatuk sorsa? Elsődleges feladatunk államunk és az ukrán nép védelmének a biztosítása” – mutatott rá Olekszandr Tiscsenko.
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:
