A sóbányaművelés természetesen nagyban meghatározta a település történelmét, társadalmi életét is. A híres, Magyarországot is meglátogató lengyelországi történetíró, Johannes Dlugoss krakkói kanonok a XV. században tudni véli, hogy még IV. Béla király is eljutott Aknaszlatinára lányával, Kunigundával (Árpád-házi Szent Kinga). A kanonok tollából ismert ma a Kunigundát és Aknaszlatinát összekapcsoló rövid, ám annál híresebb legenda:
„A tatárvész után – állítólag – fényes kísérettel jött Magyarországra Kunigunda, Boleszló lengyel herceg felesége, atyja látogatására.
IV. Béla király csatlakozott leányához, s együtt járták be az elpusztult országot. Eljutottak Máramarosba is, hol Béla leányának, Kunigundának egy sóbányát adományozott. A szépséges királyleány, akinek szépségéről csodás dolgokat mesélnek a krónikák, mintegy zálogul bedobta a kapott sóaknába gyűrűjét.
Kunigunda hazatért. Pár év múlva pedig ugyanazon gyűrűt az éppen akkor felfedezett lengyelországi bochnyai sóakna egyik nagy sósziklájából fejtették le a munkások.
A szóban forgó bánya az aknaszlatinai Kunigunda bánya.”
Kocsis Julianna / Kárpátalja.ma
